2012. február 26., vasárnap

8. hét: Peyote

Most épp peyote lázban égek. Korábban nem igazán kedveltem ezt a gyöngyfűző technikát, és nem is tetszettek annyira az így készült ékszerek. Decemberben viszont jobban utánanéztem ennek a technikának, mintákat keresgéltem a neten, könyvet vettem, majd újabb és újabb csodaszép delica és treasures gyöngyöket, melynek az eredménye az lett, hogy teljesen beleszerettem a peyote ékszerekbe.

És bár csütörtökig semmi nem készült, azért mégis csak tudtok mutatni 2 dolgot: egy peyote masnit és egy peyote karkötőt.
Igaz, a héten kevesebbet alkottam, viszont foglalkoztam kicsit az ékszerfotózással. A többi gyöngyös lány blogján már jóideje irigykedve néztem a szebbnél-szebb fotókat, de az én picurka gépemmel minőségi fénykép aligha készíthető. Kis utánajárással letöltöttem egy ingyenes,magyar nyelvű programot, és elkezdtem ismerkedni vele. Egyelőre még a funkciók töredékét fedeztem csak fel, de remélem, folyamatosan tudok majd fejlődni, és egyre jobb minőségű képeket megosztani veletek.
A fotózási tanácsokért hatalmas köszönet SiZsu-nak.

És íme, a fekete-ezüst színű karkötő:



És egy púderrózsaszín masni, egyelőre réz színű láncra fűzve. De lehet, hogy mégis csak kitűzőként fogom használni... Mondtam már, hogy imádom a púderrózsaszínt? :)  A mintáért köszönet Sabrinának.

2012. február 20., hétfő

7. hét: Minden nap történnek csodák...

 ....csak fogalmazd át magadban, hogy mit nevezel csodának, és meglátod, hogy tényleg minden nap csodák történnek. A gondolat  Jon Bon Jovitól származik. Mostanában sokszor eszembe jut, elgondolkodtat és látásmód változtatásra késztet. Szerintem nagyon igaz egyébként.
Remélem ti is találkoztok az apró csodákkal a mindennapokban. :)

És akkor lássuk a hét kreatív termését.Volt itt minden kérem: apunak szemműtét, Valentin nap és elmaradt karácsonyi ajándék pótlás.

Hogy apu ne féljen a kórházban, és legyen nála egy mackó formájába bújt szerencsehozó kabala, elkészítettem Dénest, a drapp színű medve fiú.
Bogi kolléganőm csodaszép karkötőkkel ajándékozott meg karácsonykor, én viszont eléggé el voltam havazva akkortájt, így csak a szintén decemberi szülinapjára tudtam ajándékot kreálni. Megígértem, hogy majd fűzök neki még valamit, de eléggé nehéz úgy fűzni bármit is, hogy Bogi is gyöngyös lány. :) Végül egy peyote masnit készítettem neki, és választhatott, hogy láncnak, vagy kitűzőnek szeretné hordani. A nyakláncot választotta. annyira tetszik, hogy hamarosan magamnak is készül majd egy. A mintáért köszönet Sabrinának.

És bár nem szívlelem a Valentin napot, a jelképes ajándék azért mindig jól esik, lássuk be. Igaz, nem lettem vele kész 14-re, de hatalmas szeretettel hímeztem a fekete cicust, ami a farka végén lógatja az ilyenkor elengedhetetlen piros szívecskét. :)
A cica és a love felirat mintáját innen ti is letölthetitek.

2012. február 12., vasárnap

6. hét: Szeretem a kékfestőt

A héten loptam az időt, hogy tudjak egy kicsit alkotni. Meg is látszik, mert túl sok mindenre ezen a héten nem futotta. Ezt azonban egyáltalán nem bánom, mert azokkal lehettem (főleg Vele), akiket nagyon szeretek.

Belefogtam  egy peyote karkötőbe, melynek mintáját Heike Delhez Gyöngyékszerek peyote-technikával című könyvében találtam. A könyvben barna-fehér színű, de én a kék-fehér színösszeállítást választottam. Szeretem a hagyományőrző, magyaros képzőművészeti termékeket, és nagyon szerettem volna egy szettet fűzni, ami hasonlít a kékfestő anyagához. Mert a kékfestő gyönyörű. Mert egyszerűségében nagyszerű. Mert hagyományos ugyan, mégis divatos tud lenni. Mert egyszer láthattam, hogyan készül, és érezhettem a  készítő bácsi mozdulataiból és beszédéből az anyagok, a minta, a kékfestés technikája és hagyományok iránti mély tiszteletet és megható szeretetet. Imádom a kékfestőt. A karkötő színe ezért lett sötétkék-fehér. Hamarosan készül hozzá medál és fülbevaló is. :)

 
 

És rendelésre újabb levendulazsákok is készültek a héten.


 

És egy peyote technikával készült aprócska, rózsaszín, bedugós fülbevalót is fűztem, ezúttal saját részre. Tavaly 4 pár készült ajándékba, egy pedig saját részre, és ez most ismét az enyém. :) (a képek minőségéért bocsi)

 

 Meglepő módon ezen a héten nem készült zoknilény, de ami késik, nem múlik. ;)

2012. február 5., vasárnap

5. hét: A kakas, a nyuszi, a kukac meg a cica

Zoknilény-gyártó lázban égek. Idén nem volt olyan hét, hogy legalább egyet ne varrtam volna. Még el sem készül az aktuális, de máris a következőn jár az eszem. És tényleg mindegyiknek lelke lesz, mindegyik külön egyéniség és mindegyik simogatja egy picit a lelkünket - akkor is, ha kézbe vesszük, és akkor is, ha csak rájuk nézünk. :)
És fűztem a héten egy peyote karkötőt is. Rengeteg lila felsőt vettem mostanában, ezért választottam a lila gyöngyöket. A fűzés vége felé azt hittem, a maradék idegszálaim is elpattannak, mert valahogy figyelmetlen voltam, és sikerült a roppant egyszerű mintát többször is elrontanom (majd ugye visszabontanom), és sikerült többször összegubancolnom a damilt, illetve a végén jöttem rá, hogy hogyan kellett volna szépen rögzítenem a kapcsot. Ja és 24 helyette 22 szemmel kellett volna a mintámat fűzni, mert így kisebb problémák vannak a szimmetriával is....viszont a gyöngy színe gyönyörű lila, ami csak úgy ontja a csillogó fényét, ha rásüt a nap. Matt fekete gyöngyök díszítik, a mintát csak érzésre fűztem bele.

Íme a karkötő:



És következzen a hét újszülött zoknilényeinek bemutatása:

Zsola, a kakas csíkos lábtyűből készült. Saját tervezés, de Ti is könnyen elkészíthetitek, ha tetszik. A leírást itt olvashatjátok.


 

 Manna, a nyújtózkodó cicamica a macska-kollekcióm legújabb darabja. Leírás az elkészítésről itt.


Zénó, a zoknikukac, még az idei év első hetében készült, és nagyon nagy sikere lett annál, akinek készült. Kitűnő alvótárs, de napközben magányos volt, így készítettem neki egy kis barátnőt. :)))) Ő Ribizli.

 

És végül Tapsi, a nyuszkó, aki anyáé lett:

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...