33-34. hét: Hasznosítsunk újra!

Végtelen sok elmaradásom van, úgyhogy ez most egy hosszabb poszt lesz, remélem, nem bánjátok. :)

Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de a rengeteg szuperjó kreatív ötlet, amit a neten, újságokban, könyveimben találok, és melyeknek láttán a "húú, ezt majd mindenképp megcsinálom" érzés kerít hatalmába, szóval ezek az ötletek valahogy sorra elfelejtődnek, és csak azok maradnak meg, melyek valamilyen úton-módon, de többször is szembejönnek velem, és még ezek közül is csak néhányat sikerül megalkotni (talán ideje lenne belevágni a Pinterest-be, és oda gyűjtögetni a netes ötleteket...). Most azonban elhatároztam, hogy ha valamilyen igazán jó ötletet találok, amihez minden alapanyag adott itthon, nem halogatom az elkészítését: így született meg a héten a biztosítótűkből és mindenféle maradék gyöngyökből összehozott karkötő, gumis damilra fűzve. Szuperbiztos siker! ;)

A másik mániám a netes kreatív ötletgyűjtésen belül, a újrahasznosítás témakörében kreatív megoldásokat keresni.  Mert ha úgy alkotunk, hogy közben a környezetünket is óvjuk, akkor nem csak jó, hanem felemelően jó érzés az alkotás- legalább is számomra. Végtelenül fontosnak tartom, hogy amit csak lehet, hasznosítsunk újra. Ha valamit megmentünk attól, hogy a kukában landoljon, és még élvezzük is, miközben új életet lehelünk az adott tárgyba, miért ne tennénk? Az elmúlt 2 hétben csak ilyen dolgok születtek meg a kezeim között.

3 nagyon-nagyon rossz állapotban talált képkeretet öltöztettem új köntösbe. Jó alkalom volt ezeken a kis dolgokon elkezdeni a tapasztalatok gyűjtését, már ami a felújítást illeti.

•  A képkereteket 3 különböző szemcseméretű csiszolópapírral átcsiszoltam ( a legdurvábbal kezdtem,  és a legfinomabbal fejeztem be)
• Alapozó festékkel kétszer átfestettem őket. A második réteget csak az első réteg teljes száradása után vittem fel.
• A legfinomabb szemcseméretű csiszolóvászonnal a második réteg teljes száradása után lazán átcsiszoltam.
• Lefestettem fehér akril festékkel.
• Száradás után rákentem a repesztőlakkot.
• Majd lefestettem matt türkizkék ill. gyöngyházfényű barack színre a repesztőlakk száradása után.
• Végül szalagrózsával díszítettem kettőt a háromból. 

Tanulságok:

• Mindennek az alapja az alapos csiszolás. Ne sajnáljuk rá az időt! Csiszolás után ecsettel vagy egy ronggyal töröljük le a kereten maradó leheletnyi festékszemcséket, porszemeket.
• A gyöngyház fényű festéknél nem érvényesül olyan szépen a repedezett hatás, így inkább matt festéket válasszunk.
• Mindenképp várjuk meg a teljes száradást az egyes rétegek száradása során.
• Festés közben ne matassunk a hajunknál, mert festékes lesz. :)

És készült még kidobásra ítélt nyakláncokból egy csodaszép szett. Kolléganőm nővérétől egy kisebb zacskónyi régi, kopott, unott vagy szakadt gyöngy- és egyéb nyakláncot kaptam még pár hónapja, aminek nagyon örültem. Eljött az ideje, hogy újragondoljam és ezáltal újrahasznosítom őket. Ez a kék-ezüst szett lett az első.

Dupla mágneskapoccsal záródik.

A szetthez ezt a karkötőt, a háttérben látható régi nyakláncról a kék gyöngyöket és saját ezüst és kék gyöngyeimet használtam fel. 

Flórától már hetekkel ezelőtt díjat kaptam, amit nagyon szépen köszönök! Mivel nem tudnám 11 blogírónak továbbítani, így ezt a díjat nem küldöm tovább, de a gesztust értékelve, meg azért, mert többször hiányoljátok hogy keveset mondok magamról, Flóra kérdéseit azért megválaszolom. :)

1. Miket tartasz a legfontosabbnak az életedben?
 A családomat, kedvesemet, azt, hogy viszonozzam azt a szeretetet, amit tőlük kaptam, kapok.

2. Miért kezdtél el blogot írni és miért fontos ez neked?
Csak úgy kíváncsiságból, hogy kipróbáljam, melyik tetszik jobban: a weblap szerkesztés vagy a blogolás. Ez utóbbi győzött. :) És nagyon kíváncsi voltam a visszajelzésekre is, amik a weblapomon nem nagyon érkeztek, itt viszont jobban kapom őket.

3. Mi a célod az életben?
Megélni azt a pillanatot, hogy majd sok-sok év múlva, megfoghassam a férjem kezét, és egymás szemébe nézve szavak nélkül is tudjuk, hogy minden úgy volt jó és szép, ahogy történt.

4. Hiányzik valami az életedből?
Szeretnék anya lenni.

5. Mennyire fontos az neked, hogy ki mit gondol rólad?
Régebben nagyon fontos volt, de ahogy idősödöm, úgy csökken ennek a fontossága. 

A mottóm ezügyben: "Soha ne szégyelld, mit mondasz, mit gondolsz, mit teszel, még akkor sem, hogy ha nem igaz, amit a világ megtudott."

6. Mi a véleményed a barátságról?
Az igazi barátság akkor is erős, ha épp évek óta nem találkoztatok, és akkor is gördülékenyen tudtok beszélgetni, ha évek óta nem hallottátok egymás hangját. Nem az együtt töltött idő határozza meg.

7. Jó emberismerőnek tartod magad?
Határozottan nem. Sajnos.

8. Mi az, amit szívesen nézel és elgondolkoztat?

Az állatokat. A növényeket. A gyerekeket. Azt a tökéletességet figyelem ilyenkor, ami nem jöhetett csak úgy létre...ez sokkal magasabb rendű annál. Igen, a Kaporszakállú műve ez (is).

9. Milyen színeket kedvelsz?
Odavagyok a púder rózsaszínért és a fehérért- ha ruháról van szó.

A meleg színekért (sárga, halvány narancs, barnás árnyalatok), ha lakberendezésről.

10. Mi ad neked örömet és boldogságot?

Ha örömet szerzek másoknak, ha alkotok, ha megölelnek, ha segíthetek, ha szeretnek, ha szerethetek, ha kimondják hogy "szeretlek", ha kimondom, hogy "szeretlek", ha ízlik a főztöm, ha dorombol a cicám, ha önzetlenül tudok jót cselekedni, ha terem a kertünkben a paradicsomunk vagy virágzik a margarétánk, ha együtt nevethetek másokkal, ha sikerül az, amiről azt hittem nem tudom megcsinálni...azt hiszem még  sokáig sorolhatnám. Annyi sok apró dolog van, amiért hálás vagyok, mert örömöt és boldogságot ad. :)

11. Te szerinted az én válaszaim alapján milyen ember lehetek?

Nagyon hasonló hozzám. :)

És még tartozok nektek a töpörtyűvel, akinek már a szemecskéje is kinyílt. :)))